Néhány évvel korábban kevesen hitték, hogy a káposzta díszítheti kertjeiket. Mindenki finom zöldségként ismerte, amit fajtaváltozatok különböztettek meg. Kevesen hitték, hogy a dekoratív káposzta Kr. U. 4. század óta létezik. A díszkáposzta (Brassica oleracea) házikertünk legszebb díszzöldségei lehetnek, amelyek könnyen nevelhetők. Emellett sokféle ízletes étel is készíthető belőlük.
A biokertben a díszkertet is biológiai módszerekkel műveljük, mert a különböző dísznövények a természetes körforgásban ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint a haszonnövények. A haszonnövényeinket (gyümölcs, szőlő, zöldség) sem tudjuk természetszerűen termeszteni, ha a közelben lévő dísznövényeket vegyszerekkel kezeljük!
Nem lehetünk meg mérgek nélkül? De igen, csak meg kell tanulni hozzá a kert talajának, növényeinek az életét! Növényt növény ellen, különböző biológiai hatásokat egymás ellen fordítva irányíthatjuk a kert élővilágának a rendjét. Ha ezt megtanuljuk, méreg nélkül is kertészkedhetünk.
A szamóca hazánkban általában május utolsó harmadában kezdődik érni és érése június végéig tart. Az érési időszak nagymértékben módosul a környezeti tényezők és az időjárás hatására. Száraz, meleg időjárásban az érés üteme gyors, a korai és a késői fajták közel egyszerre érnek be, míg hideg időben az érés elhúzódik, a korai fajták valóban korán érnek.
A cékla az egyik legegészségesebb zöldségnövényünk. Legtöbben csak savanyúságként fogyasztják, de felhasználható grillezve, köretként húsok mellé, nyersen lereszelve salátaként, vagy céklaléként is.
A szebb termésért – nagyra fejlődött, jól színeződött fürtök – nemcsak a gyümölcsfáknál, de a szőlőnél is sokat tehetünk! Az alábbi eljárásokat a nagyüzemi hatalmas táblákon nincs lehetőség alkalmazni, de a házikerti, hétvégi szőlőkben viszont igen.
A kert szó eredete szerint olyan elkerített, vagy elkülönített hely, ahol növényeket ápolnak, akár gazdasági célra haszonkertként, akár egészségügyi, vagy esztétikai rendeltetéssel magán, vagy közkertként létesítik a díszkertet.
A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) nem őshonos Magyarországon. Az 1920-as években az ország déli területein jelent meg először, később 1945 után kezdett el rohamosan terjedni…
Sütiket (cookie-kat) használunk a tartalom személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez. A webhely használatával kapcsolatos információkat megosztjuk a közösségi média- és elemzőpartnereinkkel is. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.
