Lexikon

A fás növény kétéves része.

Kedvező és kedvezőtlen növénytársulások egymásra gyakorolt kémiai hatása.

Az antagonista szervezetek létükkel, szaporodásukkal a kártékony szervezetektől elfoglalják az életteret. A parazitoid szervezetek szaporodásuk során a káros szervezetekben élősködnek, míg a ragadozók a kártékony szervezetekkel táplálkoznak.

A termesztett növények védelmét szolgálja. Célja a hő, a fény és a túlzott párologtatás csökkentése.

Módszer a növények frissen vagy életben tartására a téli időszak alatt, a leszedett termény megfelelő tárolásával vagy a földben maradók védelmével.

A fiatal palánták áthelyezése új helyre, ami jobb feltételeket biztosít a fejlődésükhöz.

A sor irányában kétoldalról felhúzott talajfelszínnél 10-25 cm magasabb földtöltés, amelyet mesterségesen alakítanak ki.

Frissen palántázott, vagy ültetett növények alapos beöntözése.

Meggyökereztetett hajtás vagy palánta különálló cserépbe ültetése.

lágy szár

Növényi osztódó szövet.

A nehéz, tömődött vagy köves talajok megbontására használt, acélból készített kalapácsszerű kézi eszköz. A kb.: 80 cm hosszú erős nyélre erősített csákány egyik vége általában hegyes, a másiknak pedig vágó éle van.

Vegyszeres vagy hőhatáson alapuló védekezés a vetőmag felületére tapadt, illetve belsejében lévő kórokozók elpusztítására.

Hajtás, vessző rügytáján a bélszövetből és az edénynyalábokból alakult harántfalas elzáró szövetrész (nódusz).

Azok a részben Vitis Labruscához tartozó, részben pedig amerikai és eurázsiai szőlők keresztezéséből származó fajták, amelyek gyökerei a filoxérának, levélzetük és termésük pedig a különböző gombás betegségeknek kisebb-nagyobb mértékben ellenáll, s amellett ehető gyümölcsöt termelnek. Az ellenállóképessége és a termés minősége között fordított az arány.

Cukrozott gyümölcshúsféleség, mely a gyümölcsöt rostos, darabos állapotban tartalmazza. Legalább a gyümölcs 1/3 részének darabosan kell maradnia a készítményben. Cukortartalma 62-65% között ingadozhat. Kellő kocsonyásodás elérésére pektint szoktak mesterségesen hozzáadni.

Zöldség és virágpalánták kiültetés előtti – hőelvonással és vízelvonással történő – szabadföldi körülményekhez történő szoktatása.

Köszméte

Feltételesen élősködők, amelyek nemcsak élő szervezeteket károsítva tudnak megélni.

A sejtmagban a tulajdonságok hordozói, átörökítői.

Ivaros eredetű szaporítóanyag (például: mag).

Teljesen érett gyümölcsből áttöréssel, cukor hozzáadásával készített sűrítmény. Legismertebb a birsalmasajt. A gyümölcsöt 55-60% cukortartalmúra sűrítik, majd formákba öntve kihűlni hagyják. A formából kivéve szellős helyen tárolják. Celofánba vagy polietilénbe csomagolva kerül forgalomba.

Évelő füvek gyökérzetével sűrűn átszőtt, gyepfelületből kivágott, 5×5-10x10x5-7cm-es kocka vagy hasáb, a tápkocka elődje.

Gyepfelületből kivágott30x30x6-8 cm-es gyeptáblák, amelyek új gyep létesítésére felhasználhatók.

Radikális módszer a gyümölcsfák terméskötődésének fokozására. A törzsön, vagy az ágon az elágazás felett, 1 cm széles csíkot gyűrű alakban kivágunk a kéregből és oltóviasszal bekenjük. A gyűrűzés ideje júniusban van. A normális nedvkeringés gátlása a terméskötődést fokozza.

A gyümölcs felületén kivált szilárd zsíranyagokból képződött bevonat. A vastagabb viaszbevonat hamvassá teszi a gyümölcs felületét és nagymértékben elősegíti raktározhatóságát. A száraz tapintású alma raktározás alatt hamar fonnyad, míg a zsíros és erősen viaszos felületű jól tárolható. Jellemző a hamvasságra, hogy például az egyes szilvafajták (Besztercei szilva, Ringló szilva) gyümölcseire, olyannyira, hogy azok színét sokszor el is fedi.

A fajtanév utáni „F1 hibrid” jelölés két különböző fajtájú növény kereszteződéséből származó, első generációs utódot jelent. Az F1 hibridek sokszor életerősebbek, egyöntetűbb termést hoznak. A hibrid fajták vetőmag előállítása viszont jóval bonyolultabb, ezért a vetőmag ára sokkal drágább az úgynevezett „szabad elvirágzású” fajtákéhoz képest. A szabad elvirágzású fajták virágait ugyanazon fajtából származó egyedek termékenyítik meg.

Akkor áll elő, ha a növények párologtatás révén oly sok vizet veszítenek és szöveteikben annyira felmelegednek, hogy ezt semmiképpen sem tudják ellensúlyozni. Ilyenkor a végső tartalékként számba jövő szöveti „belső víz” is felhasználódik, és a sejttartalomban olyan változások következnek be, amelyek már vízpótlással sem hozhatók helyre, tehát a lankadás visszafordíthatatlanná válik.

Immunis a talaj, ha 75%-nál nagyobb a kvarc (SiO2) tartalma (például a homoktalajok). Benne a filoxéra nem képes megélni. A homok immunitásáról úgy győződhetünk meg, hogy belőle vízzel egy kis hengert gyúrunk. Ha a kiszáradt henger saját súlyát nem bírja el és szétesik, a talaj immunis. A homok immunitását befolyásolhatja a nagyfokú kálciumkarbonát- és humusztartalom, valamint a talaj tömődöttsége is.

Júniusban keletkezik a tavaszi hajtások rügyeiből.

A száron, a leveleken vagy a gyökerek idősebb részéből előtörő gyökér.

Ha a nedvkeringés megindulása után a szőlőtőke bármelyik földfeletti fás részén sebet ejtünk azon a felületen csakhamar folyadékcseppek jelennek meg. Ezt a jelenséget „könnyezés”-nek nevezzük. A szőlőtőke könnyezése akkor indul meg, amikor a talaj hőmérséklete 5-10 fokra emelkedik. A könnyezés megindulása egyben a gyökérzet életműködésének a kezdetét, a felszívó gyökerek (gyökérszőrök) tömeges kialakulásának a kezdetét is jelzi. A könnyezési folyadékot a gyökérnyomás préseli ki a sebfelületen. A tőke könnyezési folyadékának a mennyisége függ a gyökérzet tömegétől, a talaj víztartalmától, a talaj hőmérsékletétől és a könnyezés időtartalmától. Egy-egy szőlőtőkékből 1,5-15 liter folyadék is eltávozik. A vizsgálatok szerint a könnyezési folyadék csaknem tiszta víz, csupán 1-2% szárazanyagot tartalmaz, amelynek 2/3-a szerves és 1/3-a ásványi anyag. A könnyezéssel eltávozó és a növény által fel nem használt növényi tápanyagok a rügyfakadást és a kezdeti hajtásnövekedést kissé késleltetik, de a termés beérésére, a termés minőségére és mennyiségére nincs kedvezőtlen hatással.
Számottevő kárt a könnyezés csak azzal okozhat, ha rácsorogva a rügyekre, befullasztja azokat.

A gyenge törzs és ágak vastagítását szolgáló eljárás. A gyümölcsfák koronájának elágazódásától a gyenge vázágaktól gyökérnyakig a kérget hosszában éles késsel a faszövetig bemetsszük. Ennek következménye a nagyfokú sejtburjánzás, így a törzs vagy az ág megvastagszik. Ezt az eljárást a gyenge növekedésű alma és körtefákon alkalmazzák. Gyakran a gyorsított koronanevelés kívánja a törzs vagy az ágak ily módon történő vastagítását. Ideje a fák virágzásakor, április-májusban van. A csonthéjasokon a mézgásodás veszélye miatt nem alkalmazzák.

Lápos területek 10-25% szerves anyagot tartalmazó talaja. Színe fekete, szerkezete poros. Könnyű fajsúlya miatt szárazon a szél könnyen felragadja és elhordja. Anyagában gyakran találhatunk csigahéjakat vagy ezek törmelékét, amelyek mocsári eredetét igazolják. Tápanyagokban gazdag, ezért a belvizek levezetésére és a talajvíz szintjének szabályozása után termékeny. Fekete színe következtében az elnyelt hőt gyorsan kisugározza, ezért a kora tavaszi és késő őszi fagyok gyakran okoznak kárt a lápos területeken.

Élettani megbetegedés. A körte hajlamos arra, hogy gyümölcshúsa – különösen a magház körül – kövecsessé váljon. Ez a sejtfalak fokozott megvastagodása vagy a kősejtelemek felhalmozódása révén jön létre. Főleg a fa kedvezőtlen élettani körülményei idézik elő. Ilyen elsősorban a rossz vízellátás, gyenge növekedésű alany, ami a gyors növekedésű koronát nem képes elegendő vízzel ellátni. Az egyes körtefajták különböző mértékben hajlamosak rá. Újabban vírusbetegségnek is tulajdonítják.

Besűrített gyümölcshús-készítmény. Többnyire 40-50% eredeti gyümölcscukor tartalmúra sűrítik be, répacukor hozzáadása nélkül. Legismertebb ilyen készítmény a szilvalekvár, melyet magvazás után áttörés nélkül állítanak elő besűrítéssel, 50% szárazanyagtartalmúra. Így körülbelül 30-35% lekvárt kapnak a nyers gyümölcsre számítva.

A fás növények téli, nyugalmi szakaszának bevezetése. A lombhullás aktív életfolyamat, hormonhatás eredménye. Ősszel a levelek auxintartalma csökken, s ennek következtében a levélnyél alapi részén, ahol a sejtek már állandósultak, újból osztódó szövetréteg, az úgynevezett leválasztó réteg alakul ki. E réteg sejtjei később legömbölyödnek és elválnak egymástól. Így a levelet már csak az edénynyaláb tartja, amely könnyen elszakad. A hormonhatást igazolja, hogy auxinkezeléssel a lombhullás megakadályozható. A mérsékelt égöv alatti lombos fáink évenként lehullajtják levelüket. A fenyők tűi nem egyszerre hullanak le, hanem fajtától függően 3-6 év alatt fokozatosan cserélődnek ki a vörösfenyő kivételével, amely a lomblevelűekhez hasonlóan évente lehullajtja tűit.

A levelek színét a zöld (klorofill), sárga (karotin, xantofill) és vörös (antociánok) színanyagok egymáshoz aránya és a levél egyes szövetei között való megoszlása szabja meg. Gyakran ugyanazon a növényen tavasszal, nyáron és ősszel is változik a lombozat színe. Az őszi lombszíneződést lombhullató fáinkon és cserjéinken a levelekben levő zöld szintestecskék tartalmának elbomlása és a sejtnedv antocián-tartalmának növekedése idézi elő. Egyes fajok levelei zölden (éger, fagyal) hullanak le, de leggyakoribb ősszel a levelek vörös vagy sárga színeződése. A lombszíneződés kertészeti jelentősége nagy, sok fajt éppen a színe miatt ültetnek.

Osztódószövet.

Alaktan.

Nevezéktan.

Kisebb-nagyobb távolságra, szabálytalan alakban ültetett díszfák, cserjék, vagy együttesen.

A tőkefej alól, a nyakból előtörő hajtás, amely a fattyúhajtáshoz hasonlóan rendszerint terméketlen. A homoki szőlők nyakhajtását csicskurának is nevezik.

A vegetációs idő alatt a fán nyáron zöld állapotban végrehajtott metszés. Az alakítás alatt lévő fákon, a törpefákon és az őszibarack fákon végezzük el rendszeresen. A felesleges hajtások és a letermett termővesszők eltávolítását, visszametszését jelenti.

Csak az élő szervezeten élősködve tud megélni.

A permetlé oldat is lehet. Ebben az esetben az oldott anyagot a legfinomabb műszerrel se lehet elkülöníteni, mert az oldó és az oldott anyag molekulái elegyednek egymással. Az oldatot adó permetlé többnyire átlátszó. Kivételt képeznek az erős mérgek (például: a higany tartalmú csávázószerekből készült csávázólé), ahol a balesetek elkerülése végett feltűnő színezőanyagot is kevernek a hatóanyaghoz.

Növényi szövetek átültetésén alapuló, vegetatív szaporítási mód.

Egyenes élű, tűrővel ellátott kés. Nyélhosszúsága 10-12 cm.

Oltáshoz alkalmas, egyéves nemes vessződarab.

Puha, kenhető anyag, mellyel a fákon keletkező sebek befedhetők.

A növényt érő környezethatások összessége, a velük és a növény kölcsönhatásával foglalkozó tudományágat növényökológiának nevezzük.

Gazdaságossági-botanikai alapon megírt rendszer.

Gazdaságtan.

A szem vagy a rügy lemetszésekor azzal együtt leszedett vékony héjrész – csekély vagy semmi farésszel.

Magról nevelt, ültetésre kész, fiatal növényke.

A levél alapjánál, nyelénél előforduló két kis levélke.

Egy- vagy több funkciójú kertek együttese, amelyek lakónegyedi vagy városi szintű zöldfelületi igényeket elégítenek ki.

Megtermékenyülés nélkül kifejlődő termés.

Kórtan

Jelentése: kerti ház

Nyitott fa,- fém- vagy betonállványzat, amit kúszó vagy kapaszkodó növényekkel futtatunk be.

A legelterjedtebb, gazdaságos, jobb hatású és a tapadástól függően tartósabb is, mint a többi eljárás.

Azok a kistermelők, akik termékeiket, terményeiket forgalomba hozzák (piacon, boltban, átvevőhelyeken, vagy egyéb módon), kötelesek a növényvédő szeres kezelésekről nyilvántartást vezetni. Ezt a nyilvántartást a növényvédelmi hatóság kérésére kötelesek bemutatni. A permetezési naplónak tartalmaznia kell: a termelő nevét és címét, a bejegyzés sorszámát, a kezelés területét, a kezelés időpontját (befejezésének időpontját), a növényvédő szer megnevezését, mennyiségét, és a szüret (betakarítás) időpontját.

Laboratóriumban használt lapos üvegtál, üvegfedővel.

Egy faj egyedeinek összessége, vagy ivaros keresztezés után elvetett magból kelt utódok összessége.

Fedett szellőzőnyílású szemüveg.

A vegyszeres növényvédelem egyikeszköze, amikor kártevők és kórokozók ellen porszerű növényvédő szert juttatunk a növényekre.

Egyre ritkábban használt módszer, anyagpazarló, ezenkívül tapadóképessége is gyengébb, ezért a hatás nem elég tartós.

Egyszerű, földszín feletti (legfeljebb egy ásónyomnyi mélyen beásott) tárolási forma, burgonya, répa és kevésbé kényes zöldségfélék téli tárolására.

A Picrasma excelsa és Quassia amara trópusi fa kérgének és fájának vizes főzete. Hatóanyaga egyéb keserű anyagok mellett 0,1%-ban az ismertlen eredetű Quassin. Rovarölő hatását a légzőközpont bénításával fejti ki. Emberre az alkalmazott permetlé töménységében nem mérgező. Szívókártevők, főképpen levéltetvek és a poloskaszagú szilvadarázs ellen, mint jó hatású szer használatos. A permetlevet úgy készítjük, hogy szívókártevők ellen 1,5, poloskaszagú darazsak ellen 3 kg quassiaforgácsot 10 liter vízben egyszer felforralunk, majd 24 óráig állni hagyjuk. Ezután a folyadékot leszűrjük és a forgácsot 10 liter vízzel újra felforraljuk, és az előbbi módon járunk el. 20 liter meleg vízben 2 kg káliszappant oldunk és a 20 liter quassia főzettel 160 liter vízbe öntjük.

A gyümölcstelepítésben alkalmazott négyes kötés régi elnevezése.

Egymásutáni virágzás, vagy egy évben többszöri virágzás után ismételt termésérés.

Ribonukleinsav, a sejtmag átörökítő anyaga (génekkel kapcsolatos).

Kerti szerszám, amely a talaj sekély ápolására és gyomtalanítására szolgál.

Az anyanövényekről leválasztható, vegetatív szaporításra alkalmas oldalhajtások, amelyek gyakran már az anyanövényen meggyökeresednek, s így gyorsan állíthatók elő új növények. Például a broméliák és néhány páfrány is így szaporítható.

Sorban ültetett cserjék.

A körte túlérési jelensége. A körte gyümölcshúsa a magháztól kifelé terjedve megbarnul, puha „szotyós” lesz. A szotyós hús frissen még élvezhető, de könnyen erjedésbe, rothadásba megy át. Egyes körtefajták igen hajlamosak rá.

A földkéreg legfelső, mikroorganizmusokkal teli, elmállott rétege.

A talajban lévő kórokozók és kártevők elpusztítása.

Az egymás felett elhelyezkedő talajrétegek metszete.

Hivatalosan kimért, határkővel megjelölt és a telekkönyvbe a tulajdonos nevére bejegyzet földterület.

Legtöbbször a lakóépülettel egybeépített, napfényes, zárt tér hidegházi növények, szukkulensek, pálmák részére, ahol a növények biológiai igényei kielégíthetők.

A település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak.

A kert szabad tereinek arányos beosztása a különböző funkcióknak megfelelően.

A lakáshoz csatlakozó ülőhelyek elhelyezésére és pihenésre alkalmas tér.

Termőrügyeket viselő vesszők, hajtások.

Vegetációs felület, amely nincs kapcsolatban a természetes talajjal, hanem csak azzal az anyaggal, ami a lakóház vagy garázs tetejét alkotja.

A palánták átültetése egészen fiatal (2-4 lombleveles) korban.

Lágyszárú egyéves, de ősszel csírázva áttelelő, felemelkedő szárú, tojásdad levelű gyomnövény. A virágai hosszú kocsányúak, a kocsányok megtermékenyülés után lehajlanak. Öt fehér sziromlevele mélyen kéthasábú. Nagyon gyakori kertekben, szőlőben, nedves részeken, minden kultúr helyen. Egész évben jól csírázik, kel és gyorsan növekszik. Az egész országban a legelterjedtebb gyom.

Közvetlenül a házhoz csatlakozó, de nem beépített terület.

A termőcsap alatt vagy mellett található 1-2 rügyes csap, amelynek a következő évi metszéshez szükséges vesszők kinevelése a feladata.

Az ugarcsapon található szőlőhajtás, amely beérve ugarvessző lesz.

Olyan szőlővessző, amelyet tavasszal többnyire termőcsapra metszenek vagy szálvesszőnek hagynak meg.

Olyan növények, amelyek a víz felszínén vagy a felszín alatt úsznak és tápanyagaikat közvetlenül a vízből veszik fel.

Egyes növények terméseiben (pl.: alma, barack, paradicsom, dinnye) az érési folyamatok még akkor is folytatódnak, ha a termés a talajjal, illetve a növénnyel való kapcsolatát a szedés során elvesztette.

Az a jelenség, amikor egy növény a rendes virágzási időn kívül ugyanabban a tenyészidőben újból virágzik. Az utóvirágzás gyakori az akácnál.

Kertben a gyep- vagy virágfelülettől, utcán a járdától elhatárolják az utat, elvezetik a felszíni vizet és szerkezeti elemekként tartják a boltozatszerű útburkolatot.

A borban levő zavaros anyagok kiválása.

A vetés különleges módja, amikor a termesztendő növénynek nem a magját, hanem más, új növény képzésére alkalmas részét juttatjuk a talajba.

Évelők, vagy egynyári virágok rövid vagy hosszú szárral levágott virága.

Az egész város vagy városrész lakói részére létesített, közcélú zöldfelület. Fő funkciója a pihenés és a felüdülés biztosítása. Sok pihenőhelyet tartalmaz, ízléses felszerelésekkel, padokkal, székekkel, sakkasztallal. A díszítő hatást medencék, csobogók, szobrok elhelyezésével fokozzák. A terület nagy részét dísznövények, fák, fenyők, és cserjék borítják.

A város igényeit kielégítő 1 ha-nál nagyobb zöldfelület. Fő feladata a pihenés és a sportolás lehetővé tétele. Nagy összefüggő gyepterületek (napozás, labdázás céljára) és kevés virágfelület jellemzi. A fákat és a cserjéket összevontan, a gépi kaszálást elősegítő módon ültetik ki. Virágdísz csak a pihenőhelyek környezetében van. A közparkhoz fásított gépkocsi-várakozó helyek, parkolók tartoznak.

A kereskedelemben kapható gumi vagy műanyag csizma.

A víz és por számára nehezen átjárható, széles kariműjú, az áll alatt leköthető.

Erősebb gumi, vagy műanyag kesztyű.

Nem ivaros eredetű, a növények valamilyen vegetatív részből készített szaporítóanyag (például: hajtásdugvány)

Facsemeték átmeneti tárolása.

A vetőmag földbe helyezése.

Növénysorrend.

Idős fás részekből egyenesen felfelé növő, hosszú, laza szövetű hajtás.

Rugós gyomírtó. Majdnem függőleges helyzetű, rugalmas, egyenes acélfogakkal ellátott eszköz, mely a csírázó még legfeljebb sekélyen gyökerező gyomokat írtja.

Füstös ízű gabonapálinka, az angolok nemzeti itala.

A hibrid fajok jelölésére szolgál. A névben mindig az első név (nemzetség) és a második név (fajnév) közé kerül.

Idegenmegporzás.

Szállítószövet-rendszer.

A kertművészetben: mulatozó ház, széles tornác, oszlopcsarnok és előtte fákkal szegett szabad pálya, parterreszerű kertrész.

hosszmértékek

Hidegfront mentén keletkező, gyakran szélvihar kíséretében bekövetkező heves csapadékhullás.

Az egy szimmetriasíkkal két egyenlő részarányos félre, jobb és bal oldalra osztható virág (például: hüvelyesek, ajakosok, tátogatók, orchideák).

A betonszerkezetek terv szerinti előállításához, a szerkezet végleges helyén készített, ácsolt segédszerkezet, amelybe bedolgozzák a betont.

Nagy termés nyerésére irányuló szőlőmetszési eljárás, amelynél a tőke erőbeni állapotát meghaladóan több csapot, gyakran szálvesszőt hagynak meg.