A kert művészi alkotás!
A kert szó eredete szerint olyan elkerített, vagy elkülönített hely, ahol növényeket ápolnak, akár gazdasági célra haszonkertként, akár egészségügyi, vagy esztétikai rendeltetéssel magán, vagy közkertként létesítik a díszkertet.
A díszkert a családi ház tenyérnyi kertjétől a nagy közkertekig, közparkokig igen sokféle lehet. A kert, mint fogalom az elkülönítésen kívül a növényegyedekkel való intenzív foglalkozást is magába foglalja mind a létesítés, mind a fenntartás terén.
A kerttervezés összetett, szakmai és művészi feladat, mely az adottságokat, igényeket és a lehetőségeket veszi figyelembe a zöldfelületek kialakítása során az érvényben lévő rendeletek, szabályzatok szem előtt tartásával. Művészi fokon hoz létre olyan alkotást, amely az ember pihenését, szórakozását, és sportolási igényeit elégíti ki. Feladata látszólag nem gazdasági, termelési célokat szolgáló tevékenység, azonban, ha a végeredményt nézzük, amelyek az emberért létesültek akkor egyértelművé válik, hogy a munkaerő újratermelésében közvetlenül szerepet játszik. Ugyanis pihenés, regenerálódás nélkül hosszú távon az ember teljesítő képessége csökken, egészsége romlik és ez végül is számottevően kihat a termelés hatékonyságára.
A kertművészet rokon az építőművészettel, azonban az építészetnek nincs olyan szoros kapcsolata a természettel, mint a kertművészetnek, mert a kertépítés fő anyaga maga az oxigént előállító élő növény, míg az építészeté az élettelen anyag. A kertművészeti alkotás térbelisége mellett a növényanyag növekedése, változása folytán időbeli is. Az időben lezajló változás – annak lassúsága miatt – a szemlélő számára nem észlelhető, de a szakértő számára az élő növényanyag időben megmutatkozó változásainak, fejlődésének is nagy jelentősége van, amit a tervező előre lát és számol vele, hogy műve a növények későbbi fejlettségi állapota idején és közben is minden stádiumban harmonikusan, kiegyensúlyozott egészként hasson. A kertépítészetben elsősorban a természeti törvények (növényökológia, éghajlat, talajviszonyok), kisebb részben a műszaki előírások míg az építészetben a műszaki és szilárdságtani irányelvek hatnak. A kertművészet elsősorban az élő növényzettel alkot a külső, nagyobb terek képzésével foglalkozik, míg az építészet a belső terek és a külső tömegformálás művészete.
A kerttervező és az építész által közösen megalkotott külső és belső terek, az élő és élettelen anyag együttes formálásának végeredménye az egészséges emberi környezet. A mai idők kertjeinek jelentősége a korábbi időkhöz képest főként a városlakók számára sokszorosan fokozódik! Ezért napjaink városépítésében a kertek építésére, majd annak fenntartására legalább annyi anyagi forrást kellene fordítani, mint amennyit az építészet területére!
Tegdes László
