A díszkert is legyen természetes!

A biokertben a díszkertet is biológiai módszerekkel műveljük, mert a különböző dísznövények a természetes körforgásban ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint a haszonnövények. A haszonnövényeinket (gyümölcs, szőlő, zöldség) sem tudjuk természetszerűen termeszteni, ha a közelben lévő dísznövényeket vegyszerekkel kezeljük!

Alapelv a növénytársítás
A díszkertek növénytársításánál alapelv, hogy minél több fajtát ültessünk, és a fajták helyét gyakran váltogassuk. Ne egyféle virággal (monokultúra) ültessük be a virágágyást, hanem ültessünk össze minél több virágfajt. A zsálya, a kakukkfű, a sarkantyúka, az izsóp és a levendula szegélyként ültetve sokféle kártevőt tart távol. Szinte minden virágnak védelmet nyújt a mályva. A bársonyvirág a földalatti részeket védi a fonálférgek ellen. A borágó szintén hasznos és díszítő hatású társnövény. A rózsatövek közé ültetett fokhagyma elriasztja a pockokat. A természetszerű kertekbe különösen ajánlott virágok a csillagfürt, a babarózsa, az őszirózsa, a viola, a nárcisz, a margaréta, a napraforgó, az ibolya, a szarkaláb.
A huzatosabb kertrészeknél a szélre érzékenyebb dísznövények védelme érdekében érdemes sövényeket telepíteni. E mellett a sövényeknek egyéb előnyük is van. A sövénynövények levelein és virágain hasznos rovarok táplálkoznak, rovarpusztító madarak fészkelhetnek, alattuk hasznos kis emlősök (például a sün) bújhatnak meg.

Biológiai egyensúly fenntartása
Tehát a kert biológiai egyensúlyának a fenntartásához fontosak a cserjék, a sövények, valamint a facsoportok. Az így telepített fásszárú növények aljnövényzetét ne írtsuk ki, mert az apróbb állatok búvóhelyéül szolgálnak. A cserjéket, fákat vegyesen ültessük, mert a természetes vegetációban sincsenek a fajok elkülönítve.
A díszkertben is a komposzt a legjobb trágya. Ne forgassuk a talajt. Ha túlzottan megtömörödött, akkor ásóvillával lazítsuk fel. A mulcsozást bátran alkalmazzuk a díszkertben is.

Tegdes László