Ökojátszótér épül Budapesten, a Margitszigeten
„Fenntarthatóság svéd szemmel” konferencia, 2011. június 9.
A globális környezeti problémákra adható válaszok sokfélék lehetnek. A legfontosabbak között szokás említeni a szemléletformálást, hozzátéve, hogy ezt legjobb gyermekkorban elkezdeni. A környezetvédelem terén élenjáró Svédország e területen utat mutathat más országoknak, így hazánknak is. E gondolatok jegyében rendezték meg 2011. június 9-én, a Kinnarps House-ban (1133 Budapest, Váci út 92.) a „Fenntarthatóság svéd szemmel” konferenciát, melynek fő támogatói a Svéd Nagykövetség, a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség, valamint az Electrolux (háztartási gépek), Ericsson (infokommunikáció) és HAGS (játszótéri eszközök) vállalatok voltak.
A táj- és kertépítészek szempontjából fontos, hogy a konferencián bemutatták azt az ökojátszóteret, amit svéd vállalatok hoznak létre a Fővárosban, a Margitszigeten. A játszótérrel azt kívánják elérni, hogy a környezettudatosság már gyermekkorban váljon a gondolkodást meghatározó tényezővé. A játszótér a tervek szerint 2011 szeptemberére készül el.
A konferencia egyik megnyitó beszédét Tarlós István, Budapest főpolgármestere tartotta, melynek során külön kitért a biojátszótérre, mint a környezeti nevelés hathatós eszközére. Emellett felvázolta Budapest azon problémáit, amelyeket a jelenlegi vezetés a legsúlyosabbnak tart (szennyvízelvezetés, közlekedési dugók, finompor-probléma, tömegközlekedési járműpark elöregedése stb.). Az eszmei alapokat tekintve megjegyezte, hogy a szabadság mellé immár a rendnek is társulnia kell, mivel a kettő együtt biztosítja a megfelelő környezetet a városi élethez.
Tarlós István a jó irányba tett elmozduláshoz az indirekt nevelés módszerét tartja a legjobbnak, ezzel együtt elveti a direkt, a parancsuralmi rendszerekre jellemző tudatformálási eszközöket. Az ökojátszótér a legjobb példa az indirekt nevelésre, hiszen a gyerekek pusztán az ott-tartózkodásukkal is magukévá teszik a megfogalmazott (a környezet védelmét szolgáló) gondolatokat.
Ezt követően Cecilia Björner, Svédország magyarországi nagykövete beszélt arról, hogy a környezeti témák mára a nagypolitika porondján is meghatározó témává váltak, holott ez pár évtizede egyáltalán nem volt jellemző. Svédország esetében ezek a témák a társadalom széles rétegeit érdeklik, illetve élvezik azok támogatását. Ennek köszönhetően mára a városok levegője tisztábbá vált és Stockholm abból a közeli tóból nyeri ivóvize egy részét, melybe korábban még a lábujját sem volt tanácsos beledugnia senkinek. Ez mutatja, hogy van remény a pozitív fordulatra.
A nagykövetasszony véleménye szerint az örömteli változáshoz legfőképpen politikai akarat és szigorú szabályozás kellett, valamint azok a vállalatok, akik egyre inkább fontosnak tartják az ökológiai kérdéseket. A svéd vállalatok jó része elkötelezett a természet- és környezetvédelem ügye mellett, ennek egyik kézzelfogható eredménye lesz az említett budapesti öko-játszótér.
A játszótér tervezője-kivitelezője az S-Tér Kft., melynek képviseletében Sándor Tamás ügyvezető igazgató kapott szót, előadásának címe: Hogyan csökkentsük ökológia lábnyomunkat svéd megoldások segítségével? – Zöld területek növelésével. (A feltett kérdésre még két másik előadó is választ adott az Electrolux, illetve az Ericsson cégek képviseletében, a maguk sajátos szakmai perspektívájából).
Az S-tér Kft. a svéd HAGS játszószergyártó vállalat hazai képviselője. A HAGS-ot 1948-ban alapították, ma 80 országban vannak jelen. A magas színvonalú gyártás Svédországban folyik, Aneby-ben. A környezettudatosság és a minőség kérdése e vállalatnál is kiemelten kezelt, hiszen nem mindegy, hogy mennyi ideig használható egy játszóeszköz a téren (5-10 év vagy 20-30 év). Svédországban vannak 30 éve készült HAGS játszóterek is (nálunk 10 éves a legkorosabb). A vállalat az ISO 14001-es szabvány szerint működik, a világon elsőként a játszószergyártók között. A gyártás során sokféle anyagot használnak fel: fát, HPL-t (nagynyomáson laminált préselt lemez, mely nagyon időtálló, kültéri alkalmazásra kiváló), műanyagokat (ezen belül újrafelhasznált anyagokat), rozsdamentes acélt (mely szintén időtálló, kültéren is).
A biztonság minden játszótéren a legfontosabb, amit a HAGS is figyelembe vesz. Emellett vallják: az eszközök jelentsenek kihívást a gyerekek számára, legyenek kihívói a számítógépnek és a TV-nek, de a gyermekek adott életkori képességein ne mutassanak túl.
Mitől ökojátszótér a margitszigeti játszótér? Az egyik tényező a játszótér elkészítésének folyamata, a másik a játszótér üzenete. A tervezés-kivitelezés folyamata környezetbarát, erre példa a vízkörforgás helyes megszervezése, a vizek helyi megkötése (javul a talajvízháztartás, nem terhelődik a csatornahálózat) valamint a megfelelő talajmenedzsment (minél kevesebb földmozgatás történjen). Az energiafogyasztást napelemes világítással és mechanikus vízjátékkal fogják kordában tartani. Ezek az elvek (a természet által biztosított adottságok felhasználása, az azokhoz történő alkalmazkodás) természetesen általánosak, a legtöbb esetben sikerrel alkalmazhatóak.
A játszótér elkészülte után üzenethordozóvá válik, az ökologikus gondolat eljuttatását biztosítja a játszóteret látogatók felé. Ennek kialakításában partner volt a Green City mozgalom és a Zöld Városokért nonprofit Kft. A humán és szociológiai hatás mértéke jelentős, ezért a tájépítész felelőssége nagy, főleg annak tükrében, hogy a játszótér fontos találkozóhely, kommunikációs helyszín is, nemcsak a gyermekek számára.
A játszótér terveinek alapját a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti karának hallgatóinak munkája képezi. Csillag Katalin, Bőhm Gábor és Major József az egyetemen erre a célra kiírt pályázat nyerteseiként vesznek részt a játszótér tervének alakításában, ami egyébként a konferencia idején még nincs végleges állapotban. Bizonyos részletek azonban már most világosak, a teljesség igénye nélkül ezek közé tartozik természetesen a játszótér helyszíne (a Margitsziget É-i felében, az Árpád-hídtól délre, ahol a futókör fordul), a Dunával való vizuális kapcsolat, a központi térre korosztály-csoportok szerint felfűzött játszófelületek, a főbejárat közelében elhelyezkedő ülőfelületek és labirintus, a központi térrészen az ökologikus vízjáték (melyet a gyerekek üzemeltethetnek, pumpával). Beljebb haladva vertikális zöldfalakkal fogunk találkozni, illetve helyet kap egy színes felhőimitáció (plexilap) is, mely érdekes árny- és színjátékokat fog létrehozni a beeső fény tulajdonságainak megfelelően.
Minden egyes játszószer mellett egy tábla fogja bemutatni annak anyagösszetételét, az alkalmazott anyagok lebomlási idejével. A felhasznált burkolatok 100%-ban vízáteresztők lesznek, ezzel is elősegítve a megfelelő vízkörforgást. A játszótéren olyan elemek is megtalálhatók lesznek, melyek a természetben előforduló érdekességeket mutatják be, pl. egy elmetszett fa, ahol az évgyűrűk lesznek tanulmányozhatók (hozzá kell tenni, hogy az előadó szerint ezért egy fát sem fognak kivágni).
Érdekes és feltehetőleg egyre többször alkalmazott elképzelés lesz az ún. dinamikus növénykiültetés, melynek lényege, hogy a gyepfelületek arányának csökkentésével és az egyéb kiültetések (pl. évelőágy) arányának ezzel párhuzamos növelésével csökken a zöldfelületek fenntartásigénye. Míg a gyepfelületeket meglehetősen gyakran kell(ene) kaszálni, szellőztetni, gyommentesíteni illetve gondoskodni kell rendszeres tápanyagutánpótlásukról, addig vannak olyan kiültetések, amelyek gondozásukat tekintve évi 1-2 alkalommal is beérik. Nem nehéz belátni, hogy ez nagymértékben csökkenti a kert- illetve parkfenntartásához szükséges energiafogyasztást.