Miskolc I. katonai térképe, 1783

A Miskolci Népkert (1.)

Miskolc belvárosának legnagyobb közparkja a Népkert. Területe jelenleg 56 921 m². Kelet–nyugati hossztengelyű, keleten és nyugaton a belváros egy-egy nagy forgalmú útja határolja. Északi részén köztér, a Városi Sportcsarnok és Jégcsarnok található, illetve a Mindszenti evangélikus és katolikus temetők, délen villanegyed. A Népkert a temetőkkel, valamint a Népkert tengelyében, nyugati végében, az Avas hegyoldalban található Kálváriával együtt közel 140 éve egy történeti egységet alkot, a belváros „zöld magja”.

Kialakulása, története
Egy közkert kialakításának ötlete több városi vezetőben is felmerült. A Népkert kialakítását az 1870-es évek elején kezdték meg, és Soltész Nagy Kálmán polgármestersége alatt (1878–1901) készült el.

A III. katonai felmérés térképe szerint a Népkert már igen tekintélyes méretekkel büszkélkedhet, jól látható a terület díszkert jellege is. A nyugati terület szabályosabb, míg a kert keleti része ligetes. A Népkertből remek rálátás nyílik a domboldalra, a Kálvária kápolnájára és a stációkra.

A közeli Avas hegyoldal rendezésének, teraszos kialakításának programjához is kapcsolódott a közkert, valamint a Kálváriadomb rendezése. A Miskolcon 1897-ben megindult villamosközlekedés egyik első szárnyvonala a Népkertig tartott, ez is jelzi, hogy ekkor már a város fontos része volt a közkert.

Egy 1910-es térképen a Népkert sétányainak vonalvezetése igen érdekes, kacskaringós, mégis szimmetrikus hatású. A térkép aprólékosan mutatja be a park rendszerét. A kert keleti és nyugati térfelében is látható „központi” kiteresedés, a hossztengelyben az egyenes allé. A Népkert és az evangélikus temető között még „üres” terület látható, itt pár évvel később alakítottak ki teniszpályákat.

A XX. század elejére tehetjük a Népkert fénykorát, ekkor teljesedett ki mind szórakozási, mind sportolási lehetőségeit tekintve. A térképen kiválóan látható a Népkert szerkezete, úthálózata, zöldfelületi rendszere. Megfigyelhető a Vigadó, szomszédságában a Műjégpálya, teniszpályák és az öltöző épülete. Ennek az elrendezésnek több sétánya és növényállománya ma is a kert részét képezi.

1944. június 2-án az amerikai bombázások következtében a Népkert keleti része megsérült. A II. világháborút követően megvalósult az újraparkosítás és rendezés. A háború utáni építkezéseknek köszönhetően a Népkert beépült a városi szövetbe, Miskolc teljesen körülvette a korábban városszéli területnek számító parkot.

(Forrás: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben.)

Felfelé mutató nyí­lhirdetés

Vélemény, hozzászólás?