Vizes élőhelyek a Bemutatóházak mögött

Megújult a Budapesti Füvészkert

Évek óta komoly erőfeszítéseket tesz a budapesti Füvészkert vezetősége a kert helyreállítására a műemlék épületek, a növényanyag megmentésére, azért, hogy a felbecsülhetetlen tudományos és természeti értéket képviselő növénygyűjtemény megóvása, fejlesztése elinduljon. Ehhez a nagyszabású feladathoz kínált kiváló lehetőséget az Új Magyarország Fejlesztési terv KMOP-2007-3.2.1./B keretében a „Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása” címmel meghirdetett pályázat.

A kert felújítását több szempont is indokolta
Az első és talán legfontosabb érv, hogy mára az egyre kisebb területre kényszerült kert és építményei olyan drámai helyzetbe kerültek mind műszakilag – s ebben benne vannak a fenntartási nehézségek is –, mind pedig a tudományos kutatás, népszerűsítés oldaláról, hogy elkerülhetetlen volt a felújítás szükségessége.

A következő szempont, hogy a városnak olyan részén található a kert, amely jelentős fejlődés előtt áll (Corvin – Szigony Projekt, Orczy-kert, Természettudományi Múzeum), s így talán távlatban lehetőség kínálkozik bekapcsolni egy nagyobb szabású, a pihenést, az értelmes szabadidőeltöltést kínáló együttesbe, amely ezt a ma még kedvezőtlen megítélésű területet felértékelheti.

Végül, de nem utolsósorban az európai botanikus kertekhez hasonlóan mind a hazai, mind pedig a külföldi látogatók számára is tanulságos lehet a kerti séta, tudva, hogy nagyon sokan vannak, akik a természeti, építészeti, művészettörténeti érdekességeken túl szívesen „bogarásznak”, illetve kapcsolódnak ki egy ilyen történeti-botanikai szempontból is jelentős kertben.

A budapesti Füvészkert (az ELTE botanikus kertje) 1847-ben, több mint 150 éve került mai helyére. A kert eredetileg 10 ha-os volt, és a hajdani Festetics-birtokon, a kastély körül alakították ki. Jelenleg 3,1 ha nagyságú, s főleg a régi gazdasági kertrész területére szorult vissza. A történeti adatok ismeretében tudjuk, hogy a műemléki és természetvédelmi szempontból egyaránt értékes együttes múltja elég viszontagságos volt. A kis területen intenzíven berendezett, gyakori változtatásoknak kitett parkban nem beszélhetünk olyan kerttörténeti periódusról, amelyhez feltétlenül igazodhatnánk. A jelen helyreállításnak ugyanakkor tiszteletben kellett tartani az adottságok nagy részét, a műemléki, természetvédelmi elveket éppúgy, mint a műszaki, fenntarthatósági szempontokat.

Ezt az összetett feladatot sikerült formába önteni a 2008-ban elkészített kertépítészeti engedélyezési tervben, s az ezt követő tervfázisokban. Mivel kis területről van szó, rengeteg kötöttséggel, emiatt a kert felújított részei meglehetősen „építettek”, sok burkolattal, szabályos formavilággal. Ezzel az egységes gondolatvilággal, formákkal és egy erősen lecsendesített és finom anyaghasználattal próbáljuk a ma kissé zűrzavaros kerti képet összefogni.

Felfelé mutató nyí­lhirdetés

Javasoljuk továbbá, hogy a későbbiekben a kert berendezésénél (padok, szemétgyűjtők, tájékoztató táblák, világítótestek stb.) szintén az egyszerű, modern, de igényes tárgyak elhelyezésére törekedjenek.

A kertnek ez a zsúfoltsága, a „komponáltság hiánya” egyértelműen a történeti szituációk, valamint a folyamatos területcsökkenés során ’ad hoc’ átszervezett megoldások következménye. Attól kezdve, hogy az eredeti kertnek szinte csak a gazdasági hátsó része a jelenlegi Füvészkert, mindig csak kisebb átalakítások születtek. A mindenkori, szakmailag elkötelezett vezetőség legjobb tudása szerint próbálta ezeket a munkafolyamatokat végeztetni. Tervezőként beláttuk, hogy a mai működtetést csak annyiban lehet korrigálni, amennyiben azt a kert vezetői, dolgozói igénylik, illetve használni tudják!

Minden beavatkozás alapja: az itt található tematikus gyűjtemények, a biodiverzitás megőrzése;a védett és veszélyeztetett növény fajok ex situ védelme, kutatása; valamint az oktatás és ismeretterjesztés széles körének a biztosítása volt. A tervezés során mindezeket a szigorú adottságokat kellett összeegyeztetni a műemléki elvekkel és a 21. századi elvárásokkal úgy, hogy a mai legfontosabb kerti egységeket az eredeti helyszíneken tartottuk meg. Az első ütem kivitelezése 2010 nyarán készül el, amelyhez az alábbi kertrészek tartoznak a következő tervezési koncepció alapján.

  • A 19. századi műemlék Pálmaház előtt felidéztük azokat a szabályos, íves, kicsit romantikus ágyásokat (ipari-, gyógynövények kiültetésével), amelyek a korabeli források alapján bizonyítottan évtizedekig díszítették ezt a kertrészt.
  • Az üvegházak körül az igényeknek megfelelően inkább kortárs megfogalmazásban készülnek a vízi növények medencéi és a Viktória-ház körüli növényrendszertan ágyásai.
  • Megújult a bejárati rész is az egynyári és örökzöldgyűjteménnyel.

A kert további területeinek a felújítását a KMOP 3.2.1./B 2009. 005.és 007-es pályázaton elnyert támogatások teszik lehetővé. A japánkert, a lombos erdők és a nyitvatermők, sziklakert, rosárium alakításánál a festői, természetközeli megoldásokat részesítettük előnyben.

A kert felújítása mellett az elnyert pályázatok lehetővé tették a gyűjteményeknek helyet adó létesítményeknek a teljes körű korszerűsítését is. Megújultak az üvegházak és a műemlék Viktória- ház.

A második ütemben kerül sor – külön pályázat keretei között az 1873-ban épült Pálmaház teljes rekonstrukciójára is.

Kertépítészeti szempontból a tervezés a rendkívül sok kötöttség és adottság miatt nagy kihívást jelentett, amihez viszont a Füvészkert vezetősége végig maximális szakmai hátteret biztosított. Az eddigi munkák során bátran állíthatjuk, hogy a sikeres pályázati eredmények a szakemberek, a résztvevő partnerek, és nem utolsósorban az ELTE gördülékeny és konstruktív együttműködésének köszönhető.

Felfelé mutató nyí­lhirdetés

Vélemény, hozzászólás?