Kopaszi-gát revitalizáció 2

Kopaszi-gát–Lágymányosi öböl–revitalizáció (komplex tájépítészet és környezetrendezés)

„Közkertjeink” cikksorozat, 6. cikk

Budapesten a Duna lágymányosi szakaszát a XIX. század végén rendezték, a folyamot párhuzamművek közé szorították, szélessége így 1050 m-ről 380 m-re csökkent. A Kopaszi-gát ennek a párhuzamműnek a része. Az ártéri terület feltöltése a Lágymányosi híd építésével befejeződött, azonban annak déli oldalán ez csak részben történt meg. Az öböl jelentős része – a lágymányosi kikötő – megmaradt. Ide írtak ki 2004-ben „Fedett vízi élménypark” címmel építészeti tervpályázatot, aminek folytatása, hogy a megbízást elnyert díjazott építész partnereként elkészíthettük a 20 ha-os terület környezetrendezési terveit.

A beruházás
A Kopaszi-gátra, valamint a vízfelületet körbeölelő partszakaszra terjedt ki a beruházás, melyet a Fővárosi Keretterv kiemelt szabályozást igénylő összvárosi érdekű területként határozott meg mind természeti adottságai, mind pedig a városszerkezetben elfoglalt helye miatt. A környék a közelmúltig ipari üzemekkel sűrűn betelepült városrész volt, az alulhasznosított, lepusztult épületállományban vegetáló gazdasági társaságok és sportklubok működtek. Az öböl partján spontán létrejött dús növényzet az elmúlt száz évben természetközeli környezetet teremtett, de a faállomány kezelés nélkül túlburjánzott, pusztult. Az öböl megjelenése rangjához nem volt méltó, a színvonalas rendezést közös érdek sürgette. Az előírások lehetőséget adtak – a természeti értékek megőrzése mellett – nagyobb beruházások infrastruktúrájának kiépítésére is, ami megteremtette a rehabilitáció gazdasági alapját. A megjelenő magántőke pedig lehetővé tette színvonalas építészeti együttes létrehozását, melynek során kiemelt hangsúlyt kapott a károsodott terület zöldterületi fejlesztése.

A vízmozgás figyelembevétele
A Duna vízszintingadozása 8,5 m, a terület egy része pedig az árvízvédelmi vonalon kívül helyezkedik el. E kettősség a tervezés során összetett szempontrendszer kialakítását tette szükségessé, ahol mérlegelni kellett a műszaki tartalom, a funkció és az esztétikai megjelenés sokszor egymásnak feszülő igényeit, lehetőségeit. A tervezés során a teljes vízmozgást figyelembe vettük, de vezérszintként kezeltük a vízállásokból számított középmagasságot, amely vízállásnál a parti létesítmény minden funkciója maximálisan kihasználható.

Az öböl
A teljes part menti terület a tervezés részét képezte. A fejlesztő olyan, modern térépítészeti eszközökkel létrehozott környezet kialakítását várta el tőlünk, ahol az új épületekhez kapcsolódó intenzív használatot maximálisan kiszolgáljuk, de a gát eredeti hangulata is tetten érhető. A terület jellegzetessége, hogy relatíve keskeny, ezért a funkciók, a térstruktúra és az objektumok láncolata is lineáris.

Az épületek
Elsősorban vendéglátó egységek, valamint a sportolást, a szabadidő eltöltését szolgálják, melyekhez kapcsolódva a több mint 2 km-es partszakaszon változatos kialakítású és funkciójú terek követik egymást. A sétányok behálózzák a teljes területet, bevonva az öböl vízfelületét is úgy, hogy a park a legkülönbözőbb vízállásoknál is használható és megközelíthető legyen. A vízmozgás a növényanyag kiválasztása során is meghatározó volt, a tartós vízborítottságú szakaszokon a Duna menti galériaerdők fajait alkalmaztuk, míg a magasabb területeken a közparkok jóval szélesebb növényválasztékát használhattuk.

Felfelé mutató nyí­lhirdetés

A gát
A Kopaszi-gát közel 1 km hosszú és átlagosan 50 méter széles, keleti oldala meredeken fut le a Duna főága felé. A gáton 15 pavilonépület elhelyezésére került sor, ezekhez igazodva alakítottuk ki a gát gerincvonalán egyenesen végigfutó széles sétányt, illetve „cikcakk” vonalban az épületeket felfűző faburkolatú gyalogutat, amely néhol hídként emelkedik el a felszíntől és nyúlik a víz fölé. A szalagszerűen végigfutó szabálytalan, tört „vonal” feltárja és összefogja a teljes területet.

Az öböl sarkában úszó vízi színpad 1 000 fős lelátója a gát kezdeténél képzett lankás teraszon fésületlenül hullámzik. A színházhoz fogadótér kapcsolódik, amely a gátra, illetve az arra merőleges Andalgó utcai vízpartra érkezőket fogadja és vezeti tovább. A gát végét a szárazfölddel összekötő gyalogoshíd egyelőre nem épült meg. Sajnos átadásáig a gát „zsákutca”.

Az északi sáv
Egyelőre csak a pályázati anyagokban szereplő – vezéreleme a vízi élménypark, szálloda és fedett jégcsarnok épületegyüttese. Különös tervezői feladat volt a még meg nem valósult épületek térkapcsolatainak „megelőlegezése”, hiszen csak ezzel együtt értelmezhető, indokolható ennek a partszakasznak a kialakítása. Ezek alapján létesült a két kilátópont és alakult ki közöttük az akadálymentesített, lépcsőzetesen lefutó Duna-parti promenád. A kilátók tengelyei az öböl torkolata és a gát központi része felé vezetik a szemet. A burkolt felületek Budapesten egyedülálló módon viszik közel a parkhasználót a Duna vízfelületéhez. A kilátók vonala mögött kettős sétány köti össze a gátat a vele párhuzamosan futó Vízpart utcával.

A nyugati parti sáv
Tervei csak részlegesen valósultak meg. Kezdő eleme a vízfelület Ny-i sarkában képzett plázs, melynek befogadóképessége kb. 3 000 ember. Területe jelentős feltöltéssel alakult ki, a szintek, a lejtések a jellemző vízállásokhoz igazodnak, a használhatóságot a víz- és homokfelület optimális arányával biztosítottuk. Sajnos a hozzá álmodott strandépület nem készült el. Dél felé haladva a következő elem egy kisebb öbölben, a víz fölé kifeszített „csodapók” étterem lett volna, melynek megépítése szintén elmaradt. Megvalósult azonban a Budapesti Spartacus Evezős Klub új épülete, méltó helyet adva a vízi sportok szerelmeseinek, illetve a jachtklub a felépítésre váró gyalogoshídtól délre. A fő gyalogostengely gumiburkolatú futósávval valósult meg.

A kivitelezés
Az építkezés a part kitakarítása, a mederből a 2 m vastag veszélyes iszap kikotrása, az értéktelen építmények és kerítések felszámolása, a szemét és törmelék elszállítása, az elöregedett vegetáció kitisztítása után kezdődhetett csak meg. A parton 70 000 m³ földet mozgattak meg, 13 000 m² burkolatot fektettek le, 40 000 m² gyepszőnyeg került terítésre, 700 db fát, 20 000 db cserjét, 20 000 évelőt ültettek el. A parkot egy evezősverseny megrendezése kapcsán 2007 augusztusában adták át a budapestieknek.

Felfelé mutató nyí­lhirdetés

Vélemény, hozzászólás?