A Budapest felett kialakuló fénybura miatt alig észlelhetők a csillagok

Kertjeink, tájaink fényszennyezése (1.)

A városodási és városiasodási folyamatoknak köszönhetően a XX. század második felétől többszörösére nőtt az éjszakai fényszennyezés a világon. Egyre kevesebb helyen található mesterséges, zavaró fényektől mentes csillagos égbolt. Nagyvárosokban csak pár tucat, kisebb településeken csupán egy-kétszáz csillagban gyönyörködhetünk. A fényszennyezés mérséklése a gazdasági okok mellett azért is fontos, mert a mesterséges megvilágítás növekedése súlyosan károsítja az élővilágot. Emellett a környezetünk szerves részét alkotó természetes éjjeli tájkép megóvását is lehetetlenné teszi.

A Magyar Csillagászati Egyesület definíciója alapján a fényszennyezés az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő felesleges megvilágítása. Fényszennyezés alatt mesterséges fények okozta környezeti ártalmakat, és olyan zavaró hatásokat értünk, amelyek káprázást, látáscsökkenést okoznak, valamint kedvezőtlen hatást gyakorolnak a tájképre.

A Budapest felett kialakuló fénybura miatt alig észlelhetők a csillagok
A Budapest felett kialakuló fénybura miatt alig észlelhetők a csillagok. Fotó: Rőmer Péter.

Állatvilágra gyakorolt hatások
Az állatoknál a problémát a fény vonzó, illetve távoltartó hatása okozza. A káros hatások elsősorban a rovarok és a madarak populációin jelentkeznek. A rovarvilágot a következő károsodások érhetik: élőhelytől, táplálkozóhelytől való elcsalogatás, nagyobb kitettség a ragadozóknak, egyedek közvetlen vagy közvetett elhullása, végül a fentiek eredményeként lokális kipusztulás. A fényforrások a rovarok csalogatásával a rovarevő állatokat is magukhoz vonzzák, így pl. autóutak mentén megnövekszik az elütés veszélye.

Az éjszaka vonuló és alapvetően a csillagos égbolt alapján tájékozódó madárfajokat megzavarják a mesterséges fényforrások, melyek hibás orientációhoz, „kényszerleszálláshoz” vezethetnek. Ez a madarakat kedvezőtlen területre vonzhatja, ahonnan így esetleg nem tudnak továbbvonulni. Ezen túl a mesterséges megvilágítás okozta „állandó nappal” felborítja bioritmusukat, a nappali madarak éjszaka is énekelnek, táplálkoznak. A legnagyobb problémát a kivilágított magas objektumok jelentik. Egy 1957-ben dokumentált esetben egy wisconsini kivilágított tévétorony egyetlen éjszaka húszezer madár pusztulását okozta.

Növényvilágra gyakorolt hatások
Megfigyelések szerint a fényszennyezés a növények életciklusára is befolyással bír. A mesterséges megvilágítás is úgy hat a növényekre, mint a természetes fény, így a levelek nappali tevékenysége éjszaka is folytatódhat. A fényforrások közelében korábban kezdődik a gyümölcsérés és a lombhullás. A veszély a tavaszi fagyokban rejlik: mivel a fényszennyezés hatására a nedvkeringés kitolódhat a fagypont alatti hőmérsékletű éjszakák idejére, a növények könnyebben elfagyhatnak, mintha nyugalmi állapotban maradnának.

Emberre gyakorolt hatások
Nem elhanyagolható az emberi szervezetre gyakorolt hatás sem. A sötétben, alvás közben termelődik a melatonin nevű hormon, de csak akkor, ha a megfelelő sötétségben van módunk pihenni. Az éjjeli fényterhelés csökkentheti a hormon vérben lévő szintjét, ezáltal megnövekedhet az emlő-, prosztata-, bél- és májrák gyakorisága. Kertjeinkben elsősorban a biztonsági okokból szükséges éjszakai megvilágítás okoz konfliktust. Az ablakokon beszűrődő fény birtokháborításként is értelmezhető.

Felfelé mutató nyí­lhirdetés

Tájképi hatások
A fényszennyezés esztétikai problémát is okoz. A káros jelenséget együttesen okozza a túlzott éjszakai közvilágítás, a reklámtáblák, a műemlékek, bevásárlóközpontok túlzott megvilágítása stb. Az épületek, emlékművek, kertek megvilágítása kedvező hatással is lehet a tájképre – megfelelő fényhasználattal a szép látvány kiemelhető. Azonban ha a fény a horizont síkja fölé irányul, káprázást okoz és létrejön a jellegzetes narancssárga derengés, fénybura, mely elnyomja a csillagok fényét. Ha a megvilágítás túlzó, az már zavaró, látványromboló hatású.

A fényszennyezés világítástechnikai háttere
A fényszennyezést legtöbbször az okozza, hogy a világítótestek kiválasztásánál nem veszik figyelembe, hogy milyen mértékű megvilágítás szükséges. A megvilágítandó területen kívülre eső fények okozzák a káros hatásokat. Az árnyékolás nélküli lámpatestekből a horizont síkja fölé is távozik fény, ami nem csupán az égbolt háttérfényességét növeli, de energiapazarlást is jelent. A legelőnyösebb, ha a fényforrás csak az alatta lévő területet világítja meg.

Minél magasabban helyezkedik el a lámpatest, illetve minél nagyobb a teljesítménye, annál nagyobb vonzerőt gyakorol a rovarokra. Az alkalmazott fényforrások típusától is nagyban függ a fényterhelés mértéke. Megállapítható, hogy általánosan a higanylámpák a legkárosabbak, az alacsony nyomású nátriumlámpák a legkedvezőbbek. Az előbbi olyan tartományban bocsát ki fényt, amire az éjszakai lepkék szeme kifejezetten érzékeny, míg az utóbbit alig érzékelik. A színhőmérsékletet tekintve a kékesfehér fényű fényforrások károsabbak, mint a meleg színű, sárgás fényt kibocsátó lámpatestek.

Megfelelő világítás otthonunkban
A világítás helyes megtervezésével energiatakarékos, és nem fényszennyező világítást alakíthatunk ki otthonunk körül. A kültéri világítást kerüljük ott, ahol nincs arra szükség. A szükséges kültéri lámpatestek esetében használjunk ernyőzött típusokat, melyek csak lefelé világítanak. Ha biztonsági okokból világítanánk éjszaka, használjunk mozgásérzékelőt. Gyakori, hogy földbe süllyesztett fényvetőkkel világítják meg a kerti utat, azonban ezek a felfelé világító fényforrások igen károsak – kerüljük a közvetlen felfelé világítást, az olyan lámpatesteket, amelyek a horizont síkja fölé is világítanak. Higanylámpák, fénycsövek alkalmazását mellőzzük, és részesítsük előnyben a meleg színű fényforrásokat. A fényszennyezés igen könnyen megszüntethető környezetkárosítás. Kis odafigyeléssel pénzt és energiát takaríthatunk meg.


Forrásjegyzék:
CSÖRGITS GÁBOR (2004): A fényszennyezés természetvédelmi-ökológiai aspektusai
[on-line] http://fenyszennyezes.csillagaszat.hu/cikkek/a_fenyszennyezes_termeszetvedelmi_okologiai_aspektusai.html
GYARMATHY ISTVÁN (2006): A fényszennyezés tájvédelmi vonatkozásai.
2006.10.27-én a II. Fényszennyezés Konferencián tartott előadás, Pécs
HALMOS GERGŐ–CSÖRGŐ TIBOR (2004): A fényszennyezés hatása madarak viselkedésére [on-line] http://fenyszennyezes.csillagaszat.hu/cikkek/a_fenyszennyezes_hatasa_a_madarak_viselkedesere.html
KOLLÁTH ZOLTÁN (2004): Fényszennyezés és világítástechnika [on-line] http://fenyszennyezes.csillagaszat.hu/cikkek/fenyszennyezes_es_vilagitastechnika.html
PETRÉNYI LÁSZLÓ (2003): A fényszennyezés káros hatásai és megelőzésének lehetőségei. Budapesti Műszaki Főiskola, KVK, Budapest
VARRÓ MIHÁLY (2008): A fényszennyezés emberi egészségre gyakorolt hatásai. Országos Környezetegészségügyi Intézet, Budapest. http://www.mcse.hu/sajtokozlemenyek/20070307_gan_4.html
Felfelé mutató nyí­lhirdetés

Vélemény, hozzászólás?