Az egyre inkább beépített városi környezetben folyamatosan csökkenek a zöldfelületek. A zöldfelület-növelés klasszikus módjaira – park, nyilvános kert – kínál alternatív megoldást a kültéri zöldfal, amelynek előnye, hogy bármilyen városi függőleges felületen kialakítható.
A szabadba építhető zöldfalaknak két fő típusa a természetes és az épített zöldfal.
Természetes zöldfalak
A természetes zöldfalaknál a növények közvetlen kapcsolatban vannak a termőtalajjal, és olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy nagy vertikális felületet töltsenek ki. A természetes zöldfalak lehetnek nyírottak és nyíratlanok. A nyírott zöldfalaknál leginkább alkalmazott két faj a buxus (Buxus) és tiszafa (Taxus). A nyíratlan zöldfalak kedvelt növényei a babérmeggy (Prunus laurocerasus), vagy a hóbogyó (Symphoricarpos albus). A vázrendszerre, függőleges alépítményre futtatott növények esetében a legkedveltebb fajok a borostyánok (Hedera) és a vadszőlők (Parthenocissus). A természetes zöldfalakkal járó fenntartási munkák általában az egy-két évenként történő alakító nyírás és a száraz időszakokban a vízutánpótlás.
A cikk teljes terjedelemben a folyóiratban olvasható.
Rendelés